Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

nabitic

it is where we are

Bangkok City Boy
- Cat! Ezer éve nem láttalak! Mi szél hozott vissza Tokióból?
Ezekkel a szavakkal üdvözölt Jonghyun, mikor összefutottunk az egyik kisboltban. Ostoba voltam. Pedig tudtam, hogy hozzá is ez van legközelebb.
- Ráérsz ma? A fiúknak is nagyon hiányoztál, vagy csak szívesen töltenék veled időt.
Nem tudhatta, hogy miatta hagytam itt Szöult. Belefáradtam abba, hogy csak a kishúga legyek. Ő egy fantasztikus ember, szerintem tökéletes, de nézni, hogyan szed fel lányokat és utána vígan beszél is róluk nekem, az sok volt.
- Caitlyn?
Ren egészen meglepődött, hogy ismét lát. Ő valamennyire képben volt az érzéseimmel, szerinte csak a hülyének nem tűntek fel. JR-nek. De nem a fiú hibája volt, én tettem tönkre óvoda óta tartó barátságunkat azzal, hogy beleszerettem.
- Te lány, annyira hiányoztál!
Aaron ugyanolyan bátyusos öleléssel köszöntött, mintha el se mentem volna. Boldogan öleltem át, miközben eszembe jutott néhány szép emlékem vele. Mikor segített a leckében vagy ahogy mindig értem jött ha későig kint voltam az utcán vagy szórakozni. Ő az igazi bátyám csapatukból.
- Mikor érkeztél? Éhes vagy? Mindjárt kész az ebéd! Jonghyun, mindent hoztál amit kértem?
Újabb fiú aki semmit se változott. Baekho még mindig ugyanolyan ommája-oppája a csapatnak, mint mikor itt hagytam őket. Számára az az élet, ha másokkal törődhet és nagyon odafigyel a srácokra. Rám is figyelt, mindig csomagolt nekem az iskolára és minden nap megkérdezte hogy milyen volt. Hiányzott.
- Végre lesz kivel elmennem a Big Bang koncertjére!
Minhyun lelkesedése mosolyra fakasztott. Egy kis hétköznapi dolog, ami nagyon hiányzott. Koncertre elmenni vele, jól érezni magunkat, aztán hazasétálni. Rengeteget beszélgettünk, a legkülönfélébb témákról. Hihetetlen volt, sosem tudtuk befogni a szánkat. Még akkor sem mikor már hazaértünk és a többiek már aludtak. Sokszor ránk is szóltak a többiek.
- Ugye ma nálunk alszol?
És ugyanott folytatódott minden...

A bejegyzés trackback címe:

https://nabitic.blog.hu/api/trackback/id/tr337985863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

HTML

nabitic

Friss topikok

  • Yuna Choi: @x Nabi x: kivételezett vagyok, hehe XD ♥ (2016.09.26. 17:58) ただいま
  • Yuna Choi: @x Nabi x: édes ♥ (2016.09.26. 17:57) morning kiss
  • x Nabi x: @Yuna Choi: örülök, hogy sikerült~ :D annak pedig még inkább, hogy tetszett ♥ igyekeztem nagyon, b... (2016.09.26. 17:50) spring waltz
  • x Nabi x: @Yuna Choi: századszorra is köszönöm ♥ nekem is nagy kedvencem lett :3 (2016.09.26. 17:47) freedom fighters
  • x Nabi x: @Yuna Choi: az egész sztori Himchan jelenetéből született, előttem is megvolt az egész képileg fe... (2015.10.17. 10:14) Tiger
süti beállítások módosítása