nabitic

Csend van a próbateremben. Jamie még nincs itt, a többiek pedig igyekeznek úgy tenni, mintha itt sem lennének. HwanGi erősen játékára koncentrál, Byun telefonján nyomogat valamit, Hoon pedig zenét hallgat. Mégis, akármennyire is igyekeznek úgy tenni, mintha nem figyelnének minden mozzanásunkra, látszik. És bár zavar, nem teszek ellene semmit.
Tudom, hogy mindent el kéne magyaráznom ahhoz, hogy megértsék, JD miért alszik ölembe borulva a kanapén. Az alapokat elmagyarázta nekik, álmos és kell neki párna. Ez idáig még világos is lenne, ha nem lett volna a reggeli veszekedésünk. Ráadásul Byun se tudta mire vélni, hogy reggel zárva találta ajtónkat, amikor jött volna ébreszteni minket. Aish. Jobban kell vigyáznunk.
Mégis, most az a fontosabb, hogy JD-vel tudjak valamit kezdeni, mert ez így nem jó. Se neki, se nekünk, se pedig a csapatnak.
Mikor bejön Jamie, a többiek mind felpattannak. Mielőtt felkelthetném Jidongot, menedzserünk int, hogy maradjunk csak. Meglepetten nézünk rá, hisz nem szokás első megbeszélésen aludni. Nem mintha a többin igen.
- Új környezetben borzalmas először aludni – magyarázza meg mosolyogva. Kedvem lenne megmondani neki, hogy egyáltalán nem volt borzalmas, de inkább csendben maradok. Csak hálásan rápillantok, mire aprót biccent. És mintha kacsintana. Bár nem hiszem.
- Remélem azért többé-kevésbé sikerült kipihennetek magatokat, most nagyjából két óráig ötletelés lesz a koncepciót illetően. Kinézet, imidzs, tánc, meg kell alkotnunk a stílusotokat, hogy egyediek lehessetek és kijöjjön, hogy mennyire tehetségesek vagytok! És valami olyan kell, amire utána is tudunk építeni, bár majd sokféle koncepciót lehet kipróbálni, amit majd magatoknak éreztek.
Tyű! Valahogy nem így képzeltem el. Valahogy a megmondják, hogyan nézzünk ki és mit csináljunk kevésbé lepett volna meg. De ezt így sokkal jobb. UT, imádlak!
- Semmiképp se szeretnék cuki, iskolásfiú lenni – vetem fel, ahogy a többiek várakozóan rám néznek, mint vezetőjükre. Hoon egyből rábólint.
- Én túl sok színt meg jelmezt nem akarnék. Az úgy szétcsúszna úgyis, meg akkor a koreo is attól függne, hogy mennyire tudnánk megcsinálni a ruhákban a táncot – mondja.
- Akkor inkább a rosszfiús irányba szeretnétek elmenni? – kérdezi Jamie, miközben valamit irkál papírjára. Látom, hogy Byun kicsit elszontyolodik erre. Nem rosszfiú alapanyag.
- Lehetne valami nem ilyen egyszerű, hogy jó vagy rossz fiú. Más sémára? – HwanGi bólogat egy sort szavaimra, majd hirtelen előveszi telefonját. Érdeklődve figyeljük, hogy mit keresgél, de egy idő után Byun szemei csillannak fel, megelőzve az idősebbet.
- Nekem van egy ötletem! – jelenti ki, kicsit félénken. Nyilván azt hiszi, mint maknae nincs beleszólása a dolgokba. De ez nálunk nem így fog menni.
- Mielőtt elmondod, Byun, tudd, hogy mind egyenrangúak vagyunk. Nyugodtan megmondhatod, ha baj van, nem tetszik valami, ha van ötleted. Egy csapat vagyunk.
- Oh, Moon! – sóhajt fel elragadtatva Jamie. – Igazi vezető szólt belőled! És örülök, hogy komolyan veszed.
- Igyekszem – bólintok aprót.
- Köszönöm hyung! – mosolyog rám szélesen Byun, s most még a hyung sem zavar. Látom, hogy tényleg jól esett neki, s több bátorsággal is kezd bele ötlete ismertetésébe. – Van egy japán együttes, akiknek a turnéjuk egyszer egy nagyon jó téma köré épült! Nem lemásolni szeretném, csak szerintem az egyedi és még koreai szinten nem láttam ilyen témát. Talán csak a T-arának meg a Block B-nek volt hasonlója, de szerintem variálhatnánk is!
- Nyögd már ki Byun! – kéri tőle Hoon vigyorogva. Tény, Byun nagyon sokat tud beszélni.
- Kalóz! – böki ki, s beharapott ajkakkal várja, hogy mit reagálunk. Elgondolkozom. Ez nagyon nem rossz ötlet. Így lehetnének karakterek is, egyénre szabva, mint egy kalóz társaságban a szerepek is ahogy megvannak.
- Nekem tetszik – motyogja az ölemben fekvő egyén, mire rákapom tekintetem. Még pihenget, de már a többieket nézi. Hangja alapján jót tett neki egy a plusz pihenés, de még mindig aggódom érte.
- Nekem is, és egyébként ilyesmit kerestem én is, banditásba – mondja HwanGi, eltéve telefonját, hogy az ő ötlete igazából fel se kell, hogy merüljön. A fiatalabbak érdeklődve néznek ránk Hoonnal, hogy vajon nekünk is belefér-e ez.
- Akkor kell egy alap történet is – jegyzi meg, de érezni, hogy neki is tetszik. De ő mindig is ilyen volt, ha valamibe belekezdett, az apró részletekig tudni akarta, hogy miből fog összeállni.
- És a vezető mit mond? Az ő szavazata kettőt ér – kérdezi somolyogva Jamie. Talán ő látja, hogy finoman cirógatom Jidong hátát takarásban. Úgy néz, mint aki mindent tud.
- Mindenképp igen – válaszolom, mire Byun izgatottan tapsol néhányat. Örül, hogy elismerik az ötletét és egyenrangúként kezelik. Ez a minimum.